Pánik, nem hiszti
2013. március 26.
Félelem a félelemtõl, szorongás a szorongástól. Õrület, nem? Megbénít, megfojt, alattomos kígyó, amit mi táplálunk magunkban.
A szorongásos betegségek közül a pánikbetegség az egyik leggyakoribb. A panaszok testi tünetek formájában is jelentkeznek, ezért az érintettek azt hiszik, hogy testi betegségük van, ezért elsõsorban családorvoshoz fordulnak.
Nõknél kétszer gyakrabban fordul elõ, mint a férfiaknál. Többnyire a 20-as évek elején indul és a 25-40 éves korosztályt érinti. 45 év feletti betegségkezdet nagyon ritka.
Trauma, katasztrófa, kávé, cigi
Nagyon sok személy megtapasztal az élete folyamán pánikrohamot, ami felléphet erõs stresszes és túlterhelt idõszak, traumák, katasztrófák után. Ez egy természetes védekezõ reakció a szervezet részérõl. Ez a roham még nem jelent betegséget, idõszakosan átélhet az ember ilyen testi és pszichés reakciókat.
Nem egy élmény
"Megyek a forgalmas úton és érzem, hogy elhagy az erõm, szédülök, erõs szorongás tör rám és nem kapok levegõt. Mi történik velem? Megmagyarázhatatlan ez az érzés.
Mi lesz, ha újra jelentkezik ez az állapot? Félelem fog el. Újra megtörténik, s ugyanebbe az állapotba kerülök. Pánikfélelmem fokozódik. És szorongok, hogy mi lesz velem ezentúl" - emlékezik egy gyógyult páciens.
A pánikrohamhoz hasonló tüneteket tud produkálni a túlzott koffein-, alkohol-, cigarettafogyasztás és a pajzsmirigy túlmûködése is.
A rohamtól szenvedõ erõteljes szorongást, félelmet él át, ami testi tünetek formájában is jelentkezik. A pánikroham hirtelen, váratlan helyzetben jelenik meg, pár perc alatt eléri az intenzitását és 20-30 perc alatt lezajlik. Gyakran nyilvános helyen fordul elõ, ezért félelem jelenik meg a személyben mi lesz, ha hasonló helyzetbe kerül: például liftben, moziban, tömegközlekedésen stb.
Melyek ezek a tünetek?
- fulladás és légszomj
- fuldoklás, torokszorulás, úgy érzi, nem kap levegõt
- erõs szívdobogás
- mellkasi fájdalom, szorítás
- szédülés, ájulásérzés
- remegés, reszketés
- izzadás
- hányinger
- fenyegetõ megsemmisülés érzés, halálfélelem
- érzik, hogy elvesztik az értelmüket
Amennyiben a fenti tünetek közül legalább négy egy hónapon belül többször is jelentkezik, feltétlenül segítségért kell fordulni, mert utalnak a betegség kezdetére, amivel foglalkozni kell.
A személy elõre retteg egy következõ rohamtól, ami elõrevetít, elõrejósol egy újabb rohamot, fél a megjelenõ tünetektõl és a következményektõl: mi lesz, ha például vezetés közben, vagy forgalmas helyen jelentkeznek.
Okai:
A kutatások mai állása szerint a betegség hátterében szerepet játszanak, mind az örökletes, mind a lelki tényezõk. A stressz, a túlhajtott, felpörgött életstílus, feldolgozatlan lelki problémák és bizonyos kábítószerek fogyasztása mind szerepet játszhatnak.
A pánikroham kialakulásának valószínûsége nagyobb, ha közeli rokonunk pánikbeteg, esetleg a családban egyéb szorongásos betegségek elõfordulnak.
Kezelése:
Mindenekelõtt fontos tudni, hogy gyógyítható. Ha szembenézünk a félelmeinkkel, szorongásainkkal nagyobb az esély a gyógyulásra, mintha elkerüljük. Megfelelõ kezelés mellett a betegek 70-90 százalékánál megszûnnek, de legalábbis csökkennek a pánikrohamok, gyakran már néhány hét vagy hónap alatt.
A lámpa piros
„Át kellett értékelnem mindent, le kellett lassítanom, mert éreztem, hogy nincs erõm arra, amire addig volt, mert a pörgés, a sokféle tevékenység felemésztette a teljes energiakészletemet. Sodort és sodort a körülmény, míg egyszer beszippantott.
Csodáltam, hogy a szervezet mennyire képes jelezni, amennyiben túlterhelést észlel. Ha szükséges, minden porcika rezzen és jelzi, hogy a „lámpa piros", meg kell állni" – meséli egy gyógyult személy.
Többszintû kezelésre van szükség, mint a pszichiátriai kivizsgálás és kezelés, lelki támogatás, ezen belük a kognitív terápia nagyon jól használható. Fontos a szociális támogatás a család, rokonok, barátok részérõl, és a beteg részérõl az életmódváltás.
Szorongás a szorongástól
A pánikbeteg emberek sokszor a testi érzékeléseikre nagyobb gondot fordítanak, és több szorongással is reagálnak egy olyan tünetre, amit mások kevésbé vészjóslóan tekintenek.
Az újabb rohamtól való félelem, a „biztosan rosszul leszek ismét", csak fokozza a szorongást.
Fontos, hogy a pánikbeteg forduljon szakmai segítségért, hogy tudja kezelni a szorongását, és tudja felismerni azokat a helyzeteket, reakciókat, érzelmeket, amik a rosszullét, roham kialakulásához vezetnek.
Ez nem hiszti
Mindemellett sok esetben elkezdik a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a rohamoktól szenvedõ beteg tünetei minél hamarabb csillapodjanak, szorongása enyhüljön, hogy ez idõ alatt a személy meg tudja tanulni, hogyan küzdjön meg a szorongásos helyzetekkel, és hogyan közelítheti meg másképpen a pánikhelyzeteket, hogyan javíthat konfliktuskezelési stratégiáin.
Ugyancsak segítséget nyújt olyan személyekkel való rendszeres találkozó, akik voltak már hasonló helyzetben és sikerült meggyógyulniuk.
Nagyon fontos a család, barátok hozzáállása, akik ne azt lássák a betegen, hogy „hisztizik", hanem azt, hogy támogatásra van szüksége.
Szükség van az életmódváltásra, arra, hogy a személy átgondolja, hogyan hajtja túl magát, nem figyelt oda magára, és nem védte magát.
Fontos a testmozgás a feszültségek, szorongások testi szinten való levezetése érdekében, a helyes táplálkozás, a stimuláló szerek, mint a koffein, nikotin és alkohol kerülése, ha lehetséges, a minél kevesebb stresszhatás, szabadidõs programok, naplóvezetés a túlhajtás esetére, pozitív gondolkodás megtanulása, az önsajnálat átfordítása, az önbecsülés növelése.
A lélek fájdalma a testé is
A kezelés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai következményekkel járhat. A rohamok alatt heves szívverés és vérnyomáskiugrás, magasvérnyomás-betegség alakulhat ki akár fiatal személyeknél is. A pszichiátriai szövõdmények között említhetõ a nyílt tértõl való fóbia, tartós szorongás, depresszió, alkoholizmus és magasabb az öngyilkossági arány is.
Az én erõkészletem nem elég erre
„Sokszor félelmet, pánikot keltett bennem egy-egy tünet, megértettem azt, hogy miért él sok ember a lakása fogságában, együtt éreztem azokkal, akik szenvednek, gyötrõdnek. Nagyon hittem abban, hogy helyreállhatok újból, de azt is tudtam, hogy az én erõkészletem nem elég erre. Lelki támogatást kértem, amellyel sikerült meggyógyulnom.
Az egész idõszak alatt azt kellett a leginkább gyakorolnom, hogy türelmes legyek önmagammal szemben. Megtanultam tiszteletben tartani a saját határaimat. Megtanultam békességben lenni önmagammal, az állapotommal.
Figyeltem az embereket, amint pörögtek, rohantak körülöttem, a szívem mélyén azt kívántam bárcsak lassítanának maguktól, és ne egy betegség, vagy egy jelzõrendszer beindulásának a hatására állnának le.
Amennyiben bárkivel hasonló problémák fordulnának elõ, azoknak bátorításként írom, hogy ne szégyelljék a segítségkérést, van helyreállás minden reménytelenségbõl."
Fontos, hogy ebben a szorongásos állapotban keressünk megfelelõ lelki és emberi támaszt, próbáljuk megõrizni nyugalmunkat és a pánikrohamok megszûnésével keressünk fel egy szakembert a probléma orvoslása érdekében, mielõtt ez az állapot megbénít és cselekvésképtelenné tesz.
http://uh.ro/szines/eletmod/13039-panik-nem-hiszti