Miért sírnak a nõk?
2013. február 21.
A szülés utáni átmeneti szomorúságon a legtöbb nõ átesik. Van, aki könnyebben, más depressziós is lesz. Elmondjuk, hogyan kezelhetõ.
Egy gyermek születése mindenképpen megváltoztatja a család, a nõ életét. A nõ felfokozott érzelmi állapotban van, örvend gyerekének, de ebben az örömteli állapotban megjelennek olyan érzések, gondolatok, amelyek megzavarják ezt az állapotot.
A 24 órás készenlét, a fáradtság, kialvatlanság, a felelõsség súlya, aggodalmak, félelmek, a szülõk életének megváltozása megterhelik az anyát.
Ez a teher édes teher, ami azonban súlyosbodhat olyannyira, hogy az anya még a gyerekét és magát sem tudja ellátni.
Mi az, ami természetes és mindenkinél elõfordul?
Majdnem mindenkinél, a kismamák 95 százalékánál a szülés után hangulatváltozások jelentkeznek a hormonváltozások, az új és egyelõre szokatlan helyzet miatt. Szülés után hirtelen lecsökken az ösztrogén szint a szervezetben, ez okozza a lelki megpróbáltatásokat. Ugyanez történik egyébként a menstruáció esetében is, túl hirtelen változik meg a hormonok szintje pár nap alatt, ettõl ingadozik a nõk hangulata.
A szülés után más formában jelentkeznek az érzések: nõ az aggodalom, a féltés, a félelmek fokozódnak.
A gyermekágyi szomorúság néven ismert jelenség (vagy bababánat) majdnem minden anyánál elõfordul, de néhány óra vagy néhány nap (max. 7–8 nap) alatt el is múlik. Sajnos ez az állapot átfordulhat és felerõsödhet, vagy pedig hirtelen jelenhet meg a szülés utáni depresszió, melynek tünetei hasonlítanak a depresszióhoz.
Mire kell odafigyelni a természetes tüneteken és érzéseken kívül?
Ha az alábbi tünetek megjelennek a szülést követõ három hónapban, és két hétnél tovább tartanak, akkor már beszélhetünk szülés utáni depresszióról.
A szülés utáni depresszió tünetei:
- a szomorúság fokozódása, sírás
- örömtelenség, kedvetlenség, érdektelenség, értéktelenség érzése
- idegesség, ingerültség, feszültség megjelenése
- döntésképtelenség, koncentrációs zavarok
- szorongás, félelmek, aggodalmak erõteljes és állandó jelenléte
- fáradtság, alvásképtelenség, alvászavarok jelentkeznek
- pánikrohamok jelentkezhetnek, pl. heves szívdobogás
- alkalmatlannak érzik magukat az anyaságra, úgy érzik, nem tudják a gyermeküket ellátni, nem tudnak a gyermekükkel kapcsolatot teremteni
- önvád, reménytelenség megjelenése
Amennyiben ezek a tünetek elõfordulnak az anyánál, és õ vagy egy hozzátartozó észreveszi, mindenképpen segítséget kell kérni és adni.
A hormonváltozásokon kívül pár lelki tényezõt is jó figyelembe vennünk, mert így a megelõzés is könnyebb.
A régi idõkben sok minden természetesen mûködött, magától értetõdõen segítették az anyát és a családot, ahol gyerek született: ételt vittek, a házimunkát elvégezték, besegítettek a gyerekkel kapcsolatos teendõk elrendezésébe. A mostani idõkben az anyák egyre jobban egyedül maradnak ezekkel a teendõkkel, ami nehezítik a helyzetét, és nagyobb arányban jelenik meg a szülés utáni depresszió is, mint 50 évvel ezelõtt.
Az új anyukának a baba születésével egy idõben megváltozik a házassága, szerepei, napi teendõi, és elég gyakran megtörténik, hogy fel kell adnia karrierjét, ha csak rövid idõre is.
Ezenkívül anyagi nehézségek is megjelenhetnek, alvásra és pihenésre pedig soha nem jut elég idõ. Tovább súlyosbítja a helyzetet, ha a csecsemõ beteg, vagy még nem alakult ki a megfelelõ alvási szokása. Ezek együttesen szorongást, aggodalmat, félelmet és pánikot váltanak ki a kismamában, amit nagyon sokszor átvesz a csecsemõ is. Innen adódik aztán a baba további nyugtalansága is.
Mi áll a betegség hátterében, és hogyan tudjuk megelõzni?
- 24 órás készenlét, ebbõl következõen alváshiány, fáradtság
- nehéz szülés, koraszülés
- ambivalens érzések a gyermekvállalás iránt
- a csecsemõ túlzott féltése, a felelõsség túlzott felerõsödése
- támogatás hiánya, az anya egyedül marad a teendõivel
- nem megfelelõ támogatás a környezet és partner részérõl
- az anya, a szülõ életének megváltozása, a karrier feladása
- házassági problémák
- nehezen kezelhetõ baba
- rendellenességek a babánál
- szoptatással kapcsolatos gondok
- a babáról kialakított képe, fantáziái nem egyeznek a valóssággal
- az anya rossz gyermekkori tapasztalata
- gyermekkori trauma az anyánál
- saját csecsemõkor felidézése, újra átélése, ezzel kapcsolatos érzések felerõsödése
- az anya a szülés elõtti lelki problémáinak, lelki betegségeinek felerõsödése
A felsorolt tényezõk közül nagyon sok dologért nem az új anyuka a felelõs, viszont ha már vannak, és szerepet játszanak az életünkben, tudnunk kell, hogy mit kezdjünk velük, hogyan viszonyuljunk hozzájuk. Ezért számos tevékenység és program létezik, ami segít a kismamáknak felkészülni a változásokra, a problémák megoldásában, az érzelmek feldolgozásában (kismama klub, terhes torna, kismamák támogató csoportja, stb.). Néhány esetben szükségszerû, hogy a házastársak, illetve családtagok is részt vegyenek ilyen jellegû felvilágosításon, tanácsadáson.
A szülés utáni depresszió kezelése
Mindenképpen nagyon fontos a szülés elõtt álló anya felkészítése mindenféle szempontból, ami a baba érkezésével kapcsolatos. Nemcsak arra kell felkészíteni, ami a baba fizikai elrendezésével kapcsolatos, hanem arra is, hogy lelkileg mire számíthat.
Különösen oda kell figyelni azokra az anyákra, akiknek elõzõleg voltak pszichiátriai problémái, fiatal anyáknál, ha egyedül marad, társ és támogatás nélkül.
A támogató család elsõsorban elfogadó és segítõ. A támogató család alatt azt értem, akik a szûk vagy a tág családból kerülnek ki. Általában ez a szülõnõ anyja, férje, anyósa szokott lenni, de lehet keresztanya, más személy, akivel a kismama azelõtt jó viszonyban volt.
A tíz napnál rövidebb ideig tartó bababánat nem minõsül klinikai esetnek, sovány vigasz, de magától elmúlik. A tíz naptól akár egy évig is elhúzódó tulajdonképpeni szülés utáni depressziót pszichológiai konzultáció, segítõ beszélgetés vagy tanácsadás segítségével lehet tenni elviselhetõbbé, könnyebbé tenni.
A harmadik az már a szülés utáni depresszió pszichózisos formája. Ez 1000 esetbõl 2 alkalommal fordul elõ, a szülést követõ 1–2 héten belül jelenik meg, téveszmékkel és hallucinációkkal jár, és akár végzetes is lehet a következménye. Pszichiáter általi, gyógyszeres kezelést igényel, de segítõ szakemberrel való beszélgetés is jól jöhet.
Úristen, apa lettem!
Kezdetben sok apa még bizonytalan a szerepeit illetõen, nem tudja, hogyan viszonyuljon a babához, a feleségéhez (aki egyben már anya is). Kezdetben lehet, hogy a férj nem tud igazán támogató lenni, mert õ is össze van zavarodva.
Késõbb jönnek bele az apák az apaszerepbe, késõbb kezdenek el segíteni, tisztába tenni a gyermeket, füröszteni, stb. Kezdetben még kicsit rossz szemmel is nézik a baba-anya közötti duáluniót.
Vannak persze olyan apák is, akiknek ez egyszerûen megy, alig várják, hogy gondozzák a babát, és igazi segítõtársai a feleségnek. Az õ szerepük késõbb válik nyilvánvalóvá.
Társ úgy tud lenni az apa, ha elfogadja a feleségét, elfogadja ebben az állapotban a fáradtságát, észreveszi nehézségeit, és mellette áll érzelmileg, biztatja, segít a háttérmunkákban.
Segíteni úgy tudunk a szomorú kismamán, ha valóban figyelünk arra, miben szenved hiányt. Van, akinek a háztartás ellátása okoz problémát, van, aki magányosnak érzi magát, és csak beszélgetni szeretne, és van, aki a baba körüli teendõket osztaná meg másokkal, illetve az élet összes területén zavarodott, és segítségre van szüksége.
Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy életünk legszebb pillanatai és eseményei is okozhatnak szorongást, félelmet akkor, ha ezek az események gyökeresen megváltoztatják életünket. Ezért a negatív érzéseket, valamint zaklatottságot nem szégyellni kell, hanem felismerni, tudomásul venni és változtatni rajta, ha nem megy egyedül, akkor nem szégyen segítséget kérni. Csakis így válhat a gyermekek felnevelése igazi örömmé.
http://uh.ro/szines/eletmod/12651-miert-sirnak-a-nok