Tippek a képek használatához

Képformátumok (BMP, JPG stb.)

   Tekintettel arra, hogy a képek sokkal nagyobb helyet foglalnak, mint a szöveges adatok, letöltésük időbe telik. A képeket érdemes átalakítani (tömöríteni) például .jpg formátumba. Az egyik legelterjedtebb, egyszerű program, mellyel ez elvégezhető, a Microsoft Photo Editor (photoed.exe). Windows 98-tól kezdődően, ha a Windows Commanderben duplán rákattintunk egy jpg formátumú képre, valószínűleg ez a képszerkesztő program jeleníti meg a képet. A PhotoEd-del, ha már elindult, megnyithatjuk a legismertebb formátumú képfájlokat, és a File menü Save as parancsával megadhatjuk, hogy például egy bmp formátumú kép mentődjön el jpg formátumban is. Ezáltal a kép mérete kisebb lesz, és ha nem végzünk túl nagy tömörítést rajta, a minőségvesztés is láthatatlan lesz. Ennél is nagyobb előny, hogy az ilyen kép hamarabb letölthetővé válik az internetről.

A következőkben néhány kísérleti eredményen (melyek nem mindegyik esetben hozzák ugyanezeket az eredményeket, de valószínűleg az arányok között hasonlóság lesz) keresztül szemléltetem, hogyan változik egy kép mérete, ha különböző átalakításokat végezünk rajta. A kiindulási kép a fennebb látható 10 kilobyte méretű jpg formátumú képfájl.

Ha ezt a 10 kilobyte méretű jpg képet egy 8 bites bmp-be konvertáljuk át, minősége észrevehetően megromlik, és mérete 24,2 KB lesz, tehát két és félszer akkora helyet foglal (és ugyanannyiszor lassabban töltődik le). Ha 24 bites bmp-be konvertáljuk, nem lesz minőségveszteség, de a kép mérete 68,8 KB-ra dagad. Ennyiből már jól is látszik, hogy képeinket nem érdemes bmp-ben tenni ki a webre, mert a felhasználók többsége nem győzi majd kivárni azt az időt, ami alatt le fog töltődni a kép. Azt se feledjük, hogy ez mindössze egy 3X5 cm-es kép, de ha egy teljes böngészőlap-nagyságú kép lenne bmp-be mentve, az már több mint 10X15 cm-es lenne, tehát a területével arányosan tízszer nagyobb helyet foglalna!

JPG képek minőségi fokozatai

Miután a bmp-be mentés egyáltalán nem javallott, nézzük a jpg-ben tárolás lehetőségeit. A File menü Save as párbeszédablakában a Save as type listában kiválasztjuk a JPEG File Interchange Format lehetőséget, és a More gombra kattintva lenyitjuk az ablakot. Megjelenik a JPEG quality factor értéklista, melyen a képminőség 1-től 100-ig van skálázva. Az 1-es a legrosszabb minőséget jelenti, ebben az esetben a kép mérete a legkisebb lesz. A 100-as a legjobb minőséget jelzi, ebben az esetben azonban a kép mérete a legnagyobb lesz. Az alábbi táblázat néhány értéken keresztül bemutatja, hogyan változik a kép mérete a kiválasztott minőségi hányados függvényében:

Minőségi hányados 2 6 15 30 50 70 80 90 95 98 100
Képméret kilobájtban 1,4 2,0 3,2 4,5 5,9 9,1 10,0 13,6 17,6 21,4 26,4

Figyelemreméltó, hogy bár a 80-as és 100-as minőségű képek között ránézésre nagyon kevés minőségbeli különbség, az utóbbi több mint két és félszer nagyobb méretű. Egy 60 KB méretű kép esetén ez a többlet szinte 100 KB lenne, ami már önmagában is túl hosszú letöltési időt igényelne. Bár erre nem létezik konkrét szabály, mindenesetre érdemes a legnagyobb képek méretét is 100 KB alá szorítani, sőt még ennél is jobb, ha az 50 KB-os határt nem lépjük át, hacsak nem akarjuk, hogy az webezők idő előtt elunják a képeink letöltését. Ugyanakkor, a minőséggel sem szabad túl nagy kompromisszumot kötni, mert akkor ez a képen már szemmel is jól látható lesz. Ami engem illet, mindig 50 és 90 közötti minőségben teszem képeimet a webre, legtöbbször 80 körül.

Egy másik figyelemreméltó jelenség, hogy a 98-as és a 100-as minőségű képek között méretben akkora különbség van, mint a 2-es és 50-es minőségűek között. Az alábbiakban tekintsünk néhány konkrét példát (a képek alatt a minőségi faktor és a kbájtban mért képfájlméret látható):

2 6 30 80
1,4 KB 2,0 KB 4,5 KB 10,0 KB

Kép széleinek levágása

A képekkel kapcsolatos további, gyakran előforduló munkálatok közül néhánynál szükségünk van a kép méreteire is. Ezzel kapcsolatban azt javaslom, hogy a képeket se ne inchben, se ne centiméterben méricskéljük, hanem pixelben. Ehhez a View menü Measurement units almenüpontjánál válasszuk ki a Pixels lehetőséget.

Több oka is lehet, hogy időnként egyes képeik széleit le kell vágnunk:
• szkennelési hiba miatt a kép szélén egy más színű sáv megjelent, vagy
• a kép szélébe valami oda nem illő vagy nemkívánatos dolog (esetleg személy:-) esett, vagy
• a kép egy része fölösleges részleteket tartalmaz, amivel nem akarjuk tovább növelni a kép méretét stb. stb.

Kép szélének levágásához az Image menü Crop párbeszédablakát használhatjuk. Itt megadhatjuk, hogy a kép melyik széléből (bal, jobb, alsó, felső) hány pixelt karunk levágni.

Kép méretének kicsinyítése

Ami azt illeti, növelni is lehet egy képet, csak nem ajánlatos, mert nagy minőségvesztést eredményez. Kép méretének megváltoztatásához az Image menü Resize párbeszédablakát használhatjuk.

Kép forgatása

Image menü Rotate párbeszédablak.

Egyéb finomítások

Az Image menü Balance párbeszédablakának lehetőségei kulcsfontosságúak. Itt változtathatjuk meg egy kép világosságát és kontrasztját.

Kép élesítése és tompítása

Az Efects menü Sharpen és Soften párbeszédablakaival a kép élessége illetve tompasága növelhető. Mindkét lehetőség tíz fokozatot tartalmaz, 1-től 10-ig. Időnként a kép szkennelés után kissé tompa, és ilyenkor egy kis élesítés jót tesz neki (legtöbbször az 1-es fokozat is elegendő). Azzal is kell számolni, hogy élesítéskor a kép mérete minden fokozattal körülbelül 10%-kal megnövekszik. Példaképpen a kép 2-es fokozatú élesítéssel és ugyanakkora tompítással (középen az eredeti változat):

+2 0 -2
12,1 10,0 8,0

Háttérkép-minták készítése

Különleges háttérkép-minták készítését teszi lehetővé a Corel Photo-Paint rajzolóprogram Effects menü Fancy almenüpontjának Terrazzo lehetősége. A megjelenő párbeszédablakban a Symmetry ikonra kattintva kiválasztunk egy szimmetria-típust, az Original keretben egérrel ide-oda tologatjuk a kijelölt alakzatot, és közben a Result keretben nézegetjük a létrejövő mintázatokat. Mikor egy alakzat megtetszik, az OK gombra kattintva bezárjuk az ablakot, és a képünk átalakul a kiválasztott mintára. Ezután még a képben meg kellett keresni a legkisebb ismétlődő mintát, és a többi részt teljesen levagdosni. Ez a legkönnyebben úgy oldható meg, ha a képben alapos megfigyelés után egérrel kijelöljük az ismétlődő mintarészt, a Ctrl+c billentyűkombinációval a vágólapra másoljuk, majd az Edit menü Paste almenü As a new document lehetőségével ezt a mintarészt egy új képfájlba beillesztjük, és végül ezt elmentjük jpg formátumban.

Szimmetria Képminta A képminta ismétlődéséből létrejövő háttérmintázat
Sunflower
Storm at Sea
Whirlpool
Turnstile

A fenti négy mintát másodpercek alatt, minden tapasztalat nélkül, "csak úgy vaktában" el lehetett készíteni a kezdetektől használt példaképből, mely ténylegesen is felhasználható háttérkép készítésére egyébként kifejezetten alkalmatlan volt, lévén közepes sötétségű. Háttérképnek kiindulásból vagy egészen világos vagy egészen sötét képet érdemes választani, mert bármilyen szép lehet, ha a ráírt szöveg nem olvasható. Ezen kívül egy másodlagos szempont, hogy a kiindulási kép lehetőleg ne legyen túl éles sem, mert ebben az esetben is nehézzé válik a rákerülő szöveg olvasása. Itt a kísérletezést mindenkire személyesen bízom rá…