A <HEAD>...</HEAD> tag

A <HEAD></HEAD> tag a HTML-dokumentum fejléc-tömbje, és az érvényes, jól megcsinált weblap szükséges eleme. Olyan információkat zár közre, mint például a dokumentum címe, a kereső motoroknak szükséges információk, index információk, következő oldal mutatója, sőt más weblapokra mutató linkek.

A <HEAD>-nek egyetlen attribútuma van, a PROFILE="url", mely egy metakönyvtár vagy profil helyét határozza meg, ha az alkalmazható profilkódok csoportját meghatározták. (Ugye, a Napnál is világosabb?) Példa:

<HEAD PROFILE="http://www.lanw.com/profile.txt">

A <HEAD></HEAD> tag a következő kód(pár)okat tartalmazhatja:

<TITLE>…</TITLE>
<BASE>
<META>
<LINK>
<STYLE>…</STYLE>
<ISINDEX> ~
<SCRIPT> ~
A weblap címe: <TITLE>...</TITLE>

A <TITLE></TITLE> kódpár a HTML-dokumentum címét foglalja magába, mely megjelenik fenn a böngésző ablakjának címsorában és lenn a browser title bar-jában. Ha elhagyjuk ezt a kódpárt, akkor a weblap elérési útja és neve fog megjelenni a fennebb említett helyeken, ami elég rosszul néz ki. Címet továbbá azért is érdemes adni, mert a web keresőgépei (mint például a Yahoo, az Excite vagy az AltaVista) többek között a weblapok címében keresnek a kért információk után. A cím legyen néhány szavas, és címszerűen mondja el, mit tartalmaz a weblapunk.

<HTML>
<HEAD>
  <TITLE>Laca zenés honlapja</TITLE>
</HEAD>
<BODY>
  ...
</BODY>
</HTML>
A cím nem a weboldalon fog megjelenni, hanem
1) az ablak címsorában és
2) lenn, az ablak tálcán levő ikonjának felirataként.

A relatív címzés alapja: <BASE>

<BASE HREF="url" TARGET="ablaknév">

A <BASE> kódot a weblapok gyökérszintű url-jének meghatározására használjuk. Ha a HTML-dokumentum <HEAD> részében elhelyezünk egy <BASE> kódot, akkor minden olyan url-ben, ami a dokumentum <BODY>-jában előfordul, csak annyi információt (fájl-elérési utat) kell megadnunk, amennyi a <BASE> meghatározás url-jéből kiindulva szükséges, hogy eljussunk a szóbanforgó weblap-fájlokig. A <BASE> nem kötelező HTML szerkezeti kód.

Például, mivel mind a d:\tutor\html\kepek könyvtárból vesszük a hivatkozott képeket és weblapokat, az alábbi két weblap működése azonos lesz. A második változat előnye az, hogy ha a hivatkozott könyvtár megváltozik, akkor a HTML-dokumentumban is elegendő egyetlen helyen, a <BASE> kódban megváltoztatni az url-t.

Első változat <HTML>
<BODY>
  <A HREF="d:\tutor\html\kepek\h1.jpg">1. kép</A>
  <A HREF="d:\tutor\html\kepek\h2.jpg">2. kép</A>
  <A HREF="d:\tutor\html\kepek\h3.jpg">3. kép</A>
  <A HREF="d:\tutor\html\kepek\h4.jpg">4. kép</A>
  <IMG SRC="d:\tutor\html\kepek\k.jpg">
  <A HREF="d:\tutor\html\kepek\061ktipp.htm">Tippek</A>
</BODY>
</HTML>
Második változat <HTML>
<HEAD>
  <BASE HREF="d:\tutor\html\kepek\">
</HEAD>
<BODY>
  <A HREF="h1.jpg">1. kép</A>
  <A HREF="h2.jpg">2. kép</A>
  <A HREF="h3.jpg">3. kép</A>
  <A HREF="h4.jpg">4. kép</A>
  <IMG SRC="k.jpg">
  <A HREF="061ktipp.htm">Tippek</A>
</BODY>
</HTML>

Az url természetesen általában nem egy relatív (saját gépen levő), hanem egy abszolút (weben levő) url szokott lenni, pl.:

<BASE HREF="http://koskaroly.topnet.ro/~ta/html/kepek/">

Röviden, a <BASE> kódba beírt alap-url hatására a dokumentum <BODY> részében minden url úgy működik, mintha ehhez az alaphoz lenne fűzve.

Meta-információk: <META>

A <META> kódot a dokumentum meta-információinak (olyan információk, melyek a dokumentumban levő információkról szólnak) beépítésére használjuk. A szerverek és kliensek képesek kiolvasni ezeket az információkat, és arra használhatják, hogy azonosítsák, indexálják és katalogizálják a dokumentum speciális meta-információit. A keresőmotorok ezeket az adatokat használják fel a weblapok kategorizálásához és megjelöléséhez.

A <META> tag kép alapelemből áll: a meghatározásból és a tartalomból. A meghatározás adja meg a meta-információ fajtáját, a tartalom pedig magát az információt. A <META> tag formái a következők lehetnek:

<META NAME="meghatározás" CONTENT="tartalom">

<META HTTP-EQUIV="meghatározás" CONTENT="tartalom">

A NAME attribútum a dokumentum tulajdonságait nevezi meg, például a szerzőt, a közzététel napját stb. Ha ezt az attribútumot elhagyjuk, a név a HTTP-EQUIV (http-fej) értékét veszi fel. Az alábbi metainformációk például a weblap szerzőjét nevezik meg:

<META NAME="author" CONTENT="Kopernikusz Iván">

<META NAME="szerző" CONTENT="Kopernikusz Iván">

A HTTP-EQUIV attribútum az elemet egy HTTP válasz fejléccel köti össze, amelyet egy robot vagy böngésző lekérdezése esetén megküld. Ha a lekérdező ismeri a HTTP válasz fejléc formátumát, a tartalmát feldolgozhatja. A HTTP fejléc megnevezésében nem tesznek különbséget a kis- és nagybetűk között. A HTTP-EQUIV hiányában a metainformáció megjelölésére a NAME attribútumot használhatjuk, de ebben az esetben ez az információ nem fog szerepelni a HTTP válasz fejlécben, ha azt lekérdezik; ezért közcélú felhasználásra szánt oldalaink megjelöléséhez használjuk a HTTP-EQUIV attribútumot.

http://info.webcrawler.com/mak/projects/robots/robots.html

A fenti címen található webrobot oldalon többet is megtudhatunk arról, hogy hogyan működnek ezek a keresőprogramok, és hogyan alkalmazzuk a <META> kódot arra, hogy az oldalainkat könnyebben elérhetővé tegyük a számukra.

A <META> kódot általában az alábbi célokkal szokás beírni a headerbe:

<META HTTP-EQUIV="Keyword" CONTENT="html_tutorial">

Ez a dokumentumra jellemző kulcsszót adja meg. A keresőrobotok keresés közben a kulcsszavakat leellenőrzik, és az oldalakat ennek alapján (is) tartják nyilván.

<META HTTP-EQUIV="Reply-to" CONTENT="copernic@kisebb.nagyobb.com">

Ezzel azt jelezzük, hogy a fenti címre lehet írni a weblap szerzőjének.

<META HTTP-EQUIV="Copyright" CONTENT="LANWrights, Inc. 2000">

Ez egy adott cég vagy személy szerzői jogaira figyelmeztet.

<META HTTP-EQUIV="Expires" CONTENT="20 Aug 2002">

Ez azt mutatja, hogy a lap érvényét veszti a megadott idő után.

<META NAME="keywords" CONTENT="HTML-összefoglaló">

Ez is a dokumentumra jellemző kulcsszót adja meg, ha nem akarjuk a HTTP-EQUIV-et használni.

<META NAME="description" CONTENT="Ez egy HTML-írással kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló weblap">

Ebben összefoglalhatjuk, miről szól a weblapunk, és ha ez a leírás nem túl hosszú, megjelenik a címünk mellett, amikor a keresőrobot rálel a lapunkra.

<META NAME="generator" CONTENT="Claris HomePage">

Ide lehet beírni a lapot gyártó HTML-szerkesztő nevét.

Lapviszonyok: <LINK>

Ha esetleg lapjaink nagyon túlburjánzanak, a <LINK> tag rendet teremthet. Elvileg az a feladata, hogy megadja a lapok közötti viszony értékeit. Szintaxisa:

<LINK REV="…" REL="…" HREF="url">

A REL (RELationship) attribútum az illető dokumentum viszonyát adja meg ahhoz a dokumentumhoz, melynek url-ja bekerül a tagba. A REV (REVerse) ennek a viszonynak a fordítottját jelenti. A REL attribútum értékei a következők lehetnek:

"stylesheet": az aktuális dokumentumhoz tartozó stíluslap helye

"home": a weblap vagy a kezdőlap helye

"toc": a tartalomjegyzék vagy a rövid összefoglaló helye

"glossary": a site-tal kapcsolatos fogalmak gyűjtőhelye

"copyright": a site-tal kapcsolatos szerzői jogok

"up": a logikailag a dokumentum felett elhelyezkedő lap helye

"next": a sorozatban az adott dokumentumra következő page helye

"previous": a dokumentumhoz képest előzőnek számító page helye

"help": a site-tal kapcsolatos help file neve

Stílusdefiníciók: <STYLE>...</STYLE>

A lapon használt formázási stílusok definiálási helye. Erről a témáról külön fejezet szól.