Listák
Sorrend nélküli lista: <UL>...</UL>
Ez a kódpár pontozott listákat alakít ki. TYPE attribútumával a felsorolást jelző pontok alakja megadható, lehetséges értékei: disc (kitöltött fekete pont), square (négyzet) és circle (üres kör). A lista elé és után automatikusan beszúródik egy-egy üres sor.
Lista: <UL>(ide is lehet írni) <LI>egy</LI> <LI>kettő</LI> <LI>három</LI> </UL> |
Lista:(ide is lehet írni)- egy
- kettő
- három
|
<UL TYPE=square> <LI>egy</LI> <LI>kettő</LI> <LI>három</LI> </UL> |
|
<UL TYPE=circle> <LI>egy</LI> <LI>kettő</LI> <LI>három</LI> </UL> |
|
Létrehozható többszintű (kettőnél több lista-szint is kialakítható), egymásba ágyazott lista is. Az alábbi példa bemutat egy kétszintű listát:
<UL>
<LI>egyesek
<UL>
<LI>egy-1</LI>
<LI>egy-2</LI>
</UL>
<LI>kettesek
<UL>
<LI>kettő-1</LI>
<LI>kettő-2</LI>
</UL>
</UL> |
|
Sorrendbe tett lista: <OL>...</OL>
Ezek a kódok egy olyan listát készítenek, amely az elemeket megjelenésük sorrendjében látja el sorszámokkal. A TYPE attribútummal megadható a lista sorszámozási típusa, lehetséges értékei: 1 (arab számok), a vagy A (ábécé kis- illetve nagybetűi), i vagy I (kis- vagy nagybetűs római számok). Ez a jelölés elavult, mert a stíluslapok már ennél sokkal többre képesek. A másik attribútum a START="érték", ahol az érték a kezdő sorszámot vagy a kezdőbetűt jelöli.
Lista: <OL TYPE=1 START=5>(ide is lehet írni) <LI>egy</LI> <LI>kettő</LI> <LI>három</LI> </OL> |
Lista:(ide is lehet írni)- egy
- kettő
- három
|
<OL TYPE=a> <LI>egy</LI> <LI>kettő</LI> <LI>három</LI> </OL> |
- egy
- kettő
- három
|
<OL TYPE=I> <LI>egy</LI> <LI>kettő</LI> <LI>három</LI> <LI>négy</LI> <LI>öt</LI> </OL> |
- egy
- kettő
- három
- négy
- öt
|
Kialakíthatóak egymással kombinált többszintű sorszámozások is:
<OL>
<LI>egyesek
<OL TYPE=a>
<LI>egy-1</LI>
<LI>egy-2</LI>
</OL>
<LI>kettesek
<OL TYPE=a>
<LI>kettő-1</LI>
<LI>kettő-2</LI>
</OL>
</OL> |
- egyesek
- egy-1
- egy-2
- kettesek
- kettő-1
- kettő-2
|
Definíciós leírás: <DD>...</DD>
Ezen kódok között megjelenő anyag a definíciós lista körülíró, más néven fogalmi részét tartalmazza. Ez az elem behúzással jelenik meg a definiált fogalom alatt:
Egy class deklarációjában három fokozata van az adatokhoz és a függvényekhez való hozzáférés engedélyezésének. Ezek a szintek a következők:
<DL>
<DT>private:
<DD>a class tagjai (adatok és függvények) csak a member függvények és a friend típusú függvények számára elérhetőek;</DD>
</DT>
<DT>protected:
<DD>ugyanazok a jellemzők, mint a private esetén, plussz ezen kívül még a tagok a származtatott class-ok számára is elérhetőek;</DD>
</DT>
<DT>public:
<DD>ezek a tagok bármelyik külső alkalmazás számára elérhetőek.</DD>
</DT>
</DL> |
Egy class deklarációjában három fokozata van az adatokhoz és a függvényekhez való hozzáférés engedélyezésének. Ezek a szintek a következők:
- private:
- a class tagjai (adatok és függvények) csak a member függvények és a friend típusú függvények számára elérhetőek;
- protected:
- ugyanazok a jellemzők, mint a private esetén, plussz ezen kívül még a tagok a származtatott class-ok számára is elérhetőek;
- public:
- ezek a tagok bármelyik külső alkalmazás számára elérhetőek.
|
Rövid szöveges lista: <DIR>...</DIR>
Ez a listafajta akkor használandó, ha rövid elemeket akarunk listába szedni. A <DIR> kód a HTML 4.01 változatában már elavultként jelenik meg és talán nem is lesz használatos a HTML következő verziójában - valószínűleg azért, mert az <UL>…</UL> listakód mindent tud, amit a <DIR> tag.
A hozzáférési szintek a következők: <DIR>(ide is lehet írni) <LI>private</LI> <LI>protected</LI> <LI>public</LI> </DIR> |
A hozzáférési szintek a következők:(ide is lehet írni)privateprotectedpublic |
Menülista: <MENU>...</MENU>
Ez a kódpár egy menülistát fog közre, ahol a lista minden tagja egy szó vagy rövid kifejezés, amely elfér egyetlen sorban. Ennek a listának a formázásai jóval összetettebbek, mint a többi listatípusé. Mindazonáltal a <MENU> kódot a HTML 4.01 változata elavultnak nyilvánította és a későbbi változatok már nem fogják támogatni, ugyanis semmit nem tartalmaz, amit az <UL>…</UL> kódokkal elő ne állíthatnánk.
A hozzáférési szintek a következők: <MENU>(ide is lehet írni) <LI>private</LI> <LI>protected</LI> <LI>public</LI> </MENU> |
A hozzáférési szintek a következők: |
|